A Megyer-hegyi Tengerszem egy tó Magyarországon, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, a Megyer-hegyen.
A tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra.A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.
A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2.
A tó gyalogosan túraösvényen Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető.
A tó mélysége egyes pontokon a 6,5 méter mélységet is elérheti, melyet magas, körülbelül olyan 70 méter magas sziklafalak vesznek körül. Balesetek elkerülése érdekében a sziklafalak mentén korlátok találhatóak, melyek még biztonságosabbá teszik a túristák számára a nézelődést. Eltévedési lehetőség elég kicsi, hiszen a tájékozódást a túrösvényen a folyamatos táblák, illetve a fákon található jelek teszik még pontosabbá.
Keletkezése és története a rég múltra tehető.
Annak idején az emberek itt bányászták a gabonaörléshez és az érczúzáshoz szükséges és használatos malomköveket.
A malomkövet már a 15. századtól bányászták, mely során a bányászok kisebb fülkéket ( számszerint 2 található) vájtak maguknak a bánya falába, ahol ők laktak is. A malomkövek kifejtéséhez kézi szerszámokat,eszközöket használtak.
A bányát 1907-ben zárták be az egyre csökkenő termelési tendencia miatt.
Az ide látogatók számára ma is megtekeinthetőek a malomkövek.
A mélyedés, melyet tónak nevezünk, az egykori bánya fejtési mélyedése volt, melynek gödrében jelentős csapadék mennyiség gyűlt össze. Így keletkezett a ma is jelentős víztömeggel rendelkező, állandó jellegű tó.
A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, így kapta nevét : Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület, mely 1,07 hektáron elterülő, egész évben túristák által kedvelt látogató helyé vált.
Kezelője a Bükki Nemzeti Park igazgatósága.
Ez a hely Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe
Koordinátái: é.sz. 480 21 26,29" , k.h. 210 34 23,83"